Nem szabad összekeverni a jogi kérdéseket a politikai vitákkal

Az európai integráció rendszerét egy nagyon szigorú, jól értelmezhető jogi rendszerben lehet működtetni, és ha összekeverjük a jogi kérdéseket a politikai-ideológiai vitákkal, akkor az egész rendszert veszélyeztetjük - mondta a külügyminiszter pénteken Budapesten, a Pro Integratione 2013 konferencia nyitóelőadásában.

Létrehozva: 2013. május 24., 11:59 | Utoljára frissítve: 2013. május 24., 12:53	nyomtat	küld

kapcsolódó

A jog elsőbbsége és a különbözőség tiszteletben tartása

Martonyi János kifejtette: az integráció mélyítése során bizonyos alapvető tételeknek sérthetetlennek kell lenniük, így be kell tartani az alapszerződéseket, a bonyolult európai intézményrendszernek transzparensen kell működnie, és ügyelni kell arra, hogy olyan jogi biztosítékok épüljenek be az európai mechanizmusokba, amelyek biztosítják az uniós szintű jogállamiságot. "Mi a magunk részéről, akármilyen kérdésről van szó, mindig ebből kell, hogy kiinduljunk" - fogalmazott.
    
Martonyi János előadásában hangsúlyozta, rendkívül fontos, hogy "ne dobjuk sutba" az európai kultúra lényegét, azaz azt, hogy az emberi magatartást normák, erkölcsi és jogi normák határozzák meg. Hozzátette: ugyan nem mindig tartjuk be ezeket, és sokszor nyíltan szegjük meg, és ezért sokan azt mondják, hogy az európai identitásnak része a képmutatás, de az európai kultúra nem dominanciára, nem hierarchiára épül, hanem tiszteletre, az egymás iránti bizalomra, és a normákba vetett hitre.
    
A külügyminiszter szerint a Magyarország számára az európai integrációból fakadó előnyök messze meghaladják a hátrányokat. "Más kérdés, hogy az uniós csatlakozás óta eltelt kilenc év Magyarország számára nem volt a legsikeresebb" - fogalmazott, hozzátéve, hogy "már a görögök is vigyáztak arra, hogy azonos időben történő dolgokat, egymást követő dolgokat ne tévesszenek össze az ok-okozati viszonnyal".
    
Martonyi János szerint három dolog van, amely jelentős tényezője volt az európai sikernek, ugyanakkor komoly dilemmát is jelentenek.
    
Közölte: egyrészt a gazdaság és politika közötti egyensúly hiányát az európai integráció "már a kezdetek kezdetétől" magán hordozza. Közhely, hogy az európai integráció alapvetően politikai vállalkozás, hiszen az egység megteremtése és a háborúk elkerülése politikai vállalkozás - mondta. Hozzátette ugyanakkor, hogy már a legelső kezdeményezés, a szén- és acélközösség is egy színtiszta gazdasági formában jelent meg.
    
Martonyi János azt mondta, az egész integrációs folyamatnak az a zsenialitása, hogy amikor világossá vált, hogy egy védelmi-politikai közösség létrejötte még korai, akkor a közösséget gazdasági formában hozták létre.
    
A külügyminiszter szerint a politikai unió jelentős hátrányban van a gazdasági unióhoz képest, a többi között azért, mert a politikai unió nehezebben mérhető, mint a gazdasági unió, az bonyolultabb, érzékenyebb dolog. "Sokkal inkább kapcsolódik a tagállami identitáshoz, szuverenitáshoz" - tette hozzá.
    
A második dilemmának nevezte, hogy az európai integrációs folyamat feltalált egy rendkívül sikeres intézményrendszert. Ez az intézmény- és normarendszer azonban egyre bonyolultabbá vált. Ez tényezője annak a távolságnak, amely az intézmények, illetve az intézmények által képviselt emberek között fennáll.
    
Martonyi János szerint sok probléma ezzel függ össze, mert "nincs meg a döntések igazi legitimitása", ezért nem tudnak az emberek azonosulni a különböző európai célkitűzésekkel. Ezzel függ össze, hogy nincs európai identitás, és ezért nehéz a politikai unió mellé politikai legitimitást nyerni.
    
Harmadik dilemmának nevezte a bővítési politikát. A külügyminiszter kifejtette: látni kell, hogy egy hat országra kiterjedő intézményrendszerhez képest egy 28-30 országot magába foglaló integrációban önmagában a létszám miatt is nehezebb a döntéshozatal, de az is kétségtelen, hogy a gazdasági és társadalmi, történelmi, politikai különbségeket ez a tényező is jelentősen megnövelte. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az integráció a magyar nemzetpolitika szempontjából is fontos, ahogy a közép-kelet-európai országok közötti együttműködés és a régió felemelkedése szempontjából is.
    
"A 21. században Európa szerepének relatív megőrzéséhez az kell, hogy erőteljes, továbbra is egyre jobban működő integrációt valósítsunk meg együtt, tisztelve egymást és bízva egymásban" - fogalmazott Martonyi János.
    
A konferencián felszólalt Gordan Grlic-Radman, Horvátország budapesti nagykövete is, aki hangsúlyozta, hogy országa uniós csatlakozása a horvát politika legfontosabb prioritása jelenleg. "Horvátország az Európai Unióhoz tartozik, ez a kormányunk meggyőződése (...), ezen dolgozunk több mint egy évtizede" - fogalmazott.
    
Horvátország július elsejei uniós csatlakozására utalva jelezte: ez történelmi pillanat lesz mind Horvátország, mind az EU számára.