Nemzeti emlékhelyet avattak Nyíradonyban

2013-ban nem a harmincas évek történelemszemléletére van szükség, hanem olyan viszonyulásra, amely az új évezredben érvényes kérdésekre ad választ - mondta Halász János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára kedden Nyíradonyban.

Létrehozva: 2013. június 4., 12:21 \| Utoljára frissítve: 2013. június 4., 13:16	nyomtat	küld

"Ilyen válasz volt, amikor a magyar Országgyűlés 2010. május 31-én törvénybe iktatta a nemzeti összetartozás napját, az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező nemzeti emléknap megtartását" - tette hozzá a politikus, aki a településen Tasó Lászlóval, Nyíradony fideszes polgármesterével felavatta a nemzeti összetartozás emlékhelyét.

Az egységes magyar nemzetről is szóló törvényről Halász János megjegyezve, hogy ennek köszönhetően a korábban gyásznapként számon tartott június 4. ünnepnapként kerülhet a naptárba.

A politikus a kommunista, szocialista rendszerből fakadó beidegződésként értékelte, hogy magyarországiak "románozzák" a Romániában élő magyarokat, a felvidékieket pedig "szlovákozzák". Mint mondta, "óriási a felelősségünk", hogy ez megváltozzon.

Halász János az ősök örökségének a szeretet nevezte, amely "az a nyelv, melyben merünk őszintén beszélni, merünk egymásba kapaszkodni, és merünk összetartani, határon innen és túl".

Tasó László polgármester elmondta: az emlékhelyet a budapesti Hősök terén lévő emlékmű, illetve a parlament kupolacsarnokának képei ihlették; egy emlékoszlopon lévő turul madarat félkörívben vesz majd körül 16 magyar király, erdélyi fejedelem, államférfi. Az első szobor - Juha Richárd szobrászművész alkotása - Attila hun fejedelmet ábrázolja.

A következő Árpád vezér lesz, a tizenhatodik pedig Kossuth Lajos - mondta Tasó László, az emlékhely megálmodója, hozzátéve, hogy terveik szerint évenként egy mellszoborral bővül majd a nyíradonyi nemzeti arcképcsarnok.

(MTI-fidesz.hu)