"Magyarország bővíteni kívánja a Kínába irányuló exportját"

A keleti nyitás külgazdasági stratégia egyik pillére a hosszú távú, kiszámítható együttműködés felépítése Kínával - hangsúlyozta Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára szerdán Budapesten, a magyar-kínai üzleti fórumon.

Létrehozva: 2013. július 3., 12:30 | Utoljára frissítve: 2013. július 3., 13:53	nyomtat	küld

kapcsolódó

	"Szoros barátság alakult ki hazánk és Kína közt"
	Fontos a magyar-kínai gazdasági kapcsolatok fejlesztése

A kínai Tiencsin város vagyonfelügyeleti és vagyonkezelő bizottsága (State-owned Assests Supervison and Administration Committee, SASAC) Oroszországot, Bulgáriát és Magyarországot érintő európai körútjának keretében magyar-kínai üzleti fórumot tartottak a Parlamentben.
    
Szijjártó Péter kiemelte: Magyarország bővíteni kívánja a Kínába irányuló exportját, növelni szeretné a kínai beruházások volumenét Magyarországon, illetve lépéseket tesz annak érdekében, hogy tranzitország legyen az Európába tartó kínai áruk számára.
    
Az államtitkár biztatónak nevezte a két ország közötti külkereskedelmi mérleget, ismertetve, hogy a magyar kimutatás szerint 10 év alatt 2,2 milliárd dollárról 7,2 milliárd dollárra nőtt a külkereskedelmi forgalom a két ország között. Ez idő alatt a magyar export tizenkétszeresére nőtt, mostanra megközelíti a 2 milliárd dollárt, amelyet még jelentősen lehetne bővíteni.
    
Szijjártó Péter elmondta: a magyar kormány 2010-ben célul tűzte, hogy olyan versenyképes környezetet hoz létre, amely nyomán Magyarország Európa termelési központjává válik. Ennek megfelelően nagy rendszereket szervezettek át, például az adórendszer fókuszát a munkáról a fogyasztásra helyezték, rugalmasabbá tették a Munka törvénykönyvét, a magyar cégek külföldi érvényesülését pedig számos módon támogatják. A Magyarországon befektetni kívánó külföldi vállalkozások számára különböző ösztönzők és kedvezmények állnak rendelkezésre.
    
Szijjártó Péter szólt arról, hogy a közeljövőben magyar kereskedőház nyílik Pekingben, amelynek egyik legfontosabb feladata lesz a magyar kis- és középvállalkozások érvényesülésének elősegítése a kínai piacon.
    
Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy az eredményes kétoldalú gazdasági együttműködésben fontos szerepet játszanak az emberi kapcsolatok, a kultúra és az oktatás eszközei. Éppen ezért fontos, hogy a két ország között széles ösztöndíjprogram jöjjön létre, amelynek keretében kínai diákok lehetőséget kapnak magyarországi tanulmányra, illetve magyar fiatalok tanulhatnak Kínában. Emlékeztetett arra, hogy kormányközi megállapodás alapján Magyarország kulturális intézetet hozhat létre Pekingben. A magyar kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a Magyarországon működő Konfuciusz intézetek számára a feltételeket biztosítsa.
    
Magyarország egyre inkább európai sikertörténetté válik, és ebben kínai szerepvállalás is van, hiszen az itt működő kínai vállalatok jelentősen hozzájárulnak a magyar gazdaság teljesítményéhez - hangsúlyozta Szijjártó Péter.
   
Vang Hung-liang, a kínai nagykövetség kereskedelmi tanácsosa rámutatott arra, hogy a kétoldalú kapcsolatok fejlődése előtt további lehetőséget vannak, és ezt számos állami intézmény, kamarák segítik.
    
Li Fu Ming, a tiencsini SASAC elnöke beszámolt arról, hogy a budapesti fórumon 41 állami vállalat 60 vezetője van jelen. A 13 milliós város jelentős gazdasági potenciálját hangsúlyozta, és javasolta a kölcsönös előnyök mentén az együttműködés szélesítését.
    
A magyar-kínai üzleti fórumon agrár és kulturális területre irányuló szándéknyilatkozatokat írtak alá, illetve szignálták a Tiencsin Befektetési Szolgáltató Központ, valamint a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) közötti együttműködési szándéknyilatkozatot.