"Ez a munka megkerülhetetlen"

A titkosszolgálatokat övező gyanús ügyek száma meghaladta „a kezelhető üzemnagyságot” – mondta Kocsis a Mile Lajos által vezetett tényfeltáró bizottság keddi ülése előtt. A grémium a titkosszolgálatok tevékenységét vizsgálja többek közt az Energol ügyben, az Együtt - Egymásért Alapítvány, és a romagyilkosságok ügyében.

Létrehozva: 2013. szeptember 10., 15:28 | Utoljára frissítve: 2013. szeptember 10., 16:17	nyomtat	küld

kapcsolódó

	A bizottság várja a BM-munkacsoport jelentését
	Érzékeny adatokat talált a romagyilkosságokkal összefüggésben az elitcsapat
	Rogán: A baloldal mindig a bankok oldalára állt

A baloldali kormányok idején a titkosszolgálatok által elkövetett és közismertté vált bűncselekmények száma indokolja, hogy áttekintsük, mely ügyekről van szó – jegyezte meg.

A nemzetbiztonsági bizottság fideszes tagja felidézte az Energol ügyet, a 2008-as Portik – Laborc találkozókat, a romagyilkossággal kapcsolatos titkosszolgálati tevékenységet, a kémügyet, illetve a 2006-os Együtt – Egymásért Alapítvány kifogásolható tevékenységét.

A tényfeltáró bizottságnak jóval kiterjedtebb munkát kell végeznie, mint azt korábban feltételezték – hangsúlyozta Kocsis Máté, hozzátéve: „szövevényesebbek ezek az ügyek, mint azt gondolnánk – és ha nem is mindegyik mindegyikkel -, de összefüggésben állhatnak egymással”.

A képviselő felidézve az Energol ügy hátterét elmondta: a céget baloldali kormány idején a titkosszolgálat hozta létre, annak égisze alatt működhetett, és csakúgy, mint az Együtt – Egymásért Alapítvány esetében 12 évvel később, vámcsalás volt a fő tevékenysége.

Bármely ügyben tartottak az illetékes bizottságok meghallgatást, az érintettek csak félrebeszéltek – utalt a Portik – Laborc találkozókról adott beszámolókra. „Nem mondtak el mindent, amiről tudnak, sőt olyat is elmondtak, ami nincs. Ezt hazugságnak nevezik” – fogalmazott a képviselő.

fotók:fidesz.hu

Kocsis Máté bejelentette, hogy a tényfeltáró albizottság mai ülésén javasolni fogja, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal adjon teljeskörű tájékoztatást arról, hogy az Energolon és az Együtt – Egymásért Alapítványon kívül milyen szervezetek jöttek vagy jöhettek még létre a korábbi kormányok titkosszolgálatainak működése mellett.

„Szeretnénk, ha a kémügyben rendelkezésre álló dokumentumokat a nyilvánosság számára is elérhetővé tennék minél előbb” – húzta alá. Kocsis Máté továbbá tájékoztatást szeretne kapni arról is, hogy a romagyilkosságok előtt, alatt vagy után milyen ezzel összefüggésbe hozható személyi intézkedések történtek az akkori Nemzetbiztonsági Hivatalnál (NBH). Mindezeken túl azt is szeretnék megtudni, hogy kik voltak Portik Tamás rendőrségi kapcsolatai, „akiken keresztül ő biztonságban tudhatta magát”.

Ezzel összefüggésben arra is választ szeretne kapni a bizottság, hogyan juthatott el Portikhoz a Boros Tamás kihallgatásáról készült felvétel, illetve vezethetett-e ez Boros későbbi megöléséhez.

Arra is választ szeretne kapni a fideszes képviselő, hogy a baloldali kormányok miért érezték szükségét, hogy a titkosszolgálatokon keresztül „rajta tartsák vigyázó szemeiket az alvilágon”. Végül választ szeretne arra is, mindezek fényében hogy érthette Portik Tamás azt 2008-ban, „hogy életét, vérét, mindenét adná azért, hogy a baloldal jusson hatalomra”.

„Ez a munka megkerülhetetlen” – vélekedett Kocsis Máté. Indoklásként úgy fogalmazott: ezek az ügyek önmagukban is felkeltik a közvélemény érdeklődését, továbbá szerinte azt is világosan kell látni: nagyon hiányosak az eddig napvilágot látott válaszok az idézett ügyekben. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy a kormány eddigi lépései elengedhetetlenek ezekben a vizsgálatokban.

Ez nem jelent semmilyen változást a közjogi berendezkedésben

Kocsis Máté egy más témában feltett kérdésre válaszolva kifejtette: „meghallgattam a házelnökkel készült interjút, és úgy vélem, félreértették. Kövér László azt mondta, túl vagyunk a nagy változtatások időszakán, a nagy átalakításokat elvégeztük, a szükséges törvényeket meghoztuk”.

Ebből az következik, hogy a keret- és garanciális szabályok már rendelkezésre állnak a rendeletek megalkotásához – fűzte hozzá. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, az önkormányzatok „százszámra hoznak rendeleteket, mégsem kell mindig új önkormányzati törvény”. Ez nem jelent semmilyen változást a közjogi berendezkedésben – szögezte le a kormánypárti képviselő.

„Szeretném, ha a bankok dolgoznának a devizahitelesek megsegítésén”

Korábban, amikor a bankok az ügyfelek hátrányára kötötték vagy módosították a szerződéseket, akkor nem kérték a kormányok véleményét, segítségét – reagált Kocsis Máté egy másik újságírói felvetésre. „Most éppen ezért azt kérjük, hogy ugyanebben a felfogásban az ügyfelek javára módosítsák ezeket a szerződéseket” – emelte ki. Ha ezt nem tudják megoldani november 1-ig, akkor a kormány saját elképzelését fogja a parlament elé terjeszteni – fűzte hozzá. Ugyanakkor jelezte, hogy folyamatos egyeztetések zajlanak a kormány és a bankszövetség között, ahogyan eddig is. 

Patai Mihály mai nyilatkozatát pedig „a bankok részéről érkező üzengetésnek” minősítve, kiemelte: „szeretném, ha a bankok számolgatnának, dolgoznának a devizahitelesek megsegítésén”.

A bukott baloldal szereplői továbbra is hatalmi és személyes vitáikat folytatják

Illés Zoltán kedd reggeli felszólalását kommentálva a fideszes képviselő megismételte a kormánypárti frakció bocsánatkérését, majd elmondta: nem szerencsés, ha bárki így beszél képviselőtársával. „Mégha nem is mondott igazat a képviselőasszony, akkor is más stílusban kellett volna reagálnia az államtitkár úrnak” – vélekedett.

Az ellenzéki egyeztetések kapcsán pedig azt közölte: hogy a bukott baloldal szereplői most hatalmi és személyes vitáikat folytatják, attól még ugyanazt a politikát képviselik mindannyian. „Mesterházy Attila Gyurcsány államtitkára, Bajnai pedig minisztere volt. Ők pont ugyanazok, akik korábban már együtt tették tönkre az országot” – fűzte hozzá.