Fellegi: 2011 a megújulás éve lesz Magyarországon

2011 a megújulás éve lesz Magyarországon - szögezte le Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter, kiemelve: ebben az esztendőben eldől, hogy a következő 10 év milyen lesz. Mint fogalmazott, egy teljesen megújuló fejlesztési program meghirdetésével a kormány eddigi alapvető célkitűzéseire, a munkahely- és értékteremtésre helyezik majd a hangsúlyt.

Létrehozva: 2011. január 14., 10:58 | Utoljára frissítve: 2011. január 14., 12:28	nyomtat	küld

kapcsolódó

	Orbán: Az ország készen áll a teljes megújulásra! + videó, képek
	Matolcsy: 2014-ig mintegy 300 ezer új munkahely jöhet létre
	Elindul az Új Széchenyi Terv

A tárcavezető a részletekről szólva elmondta, az Új Széchenyi Tervben nemcsak a hagyományos uniós források találhatóak meg, hanem az integrált fejlesztéspolitikáé is, azaz a hazai és a nemzetközi fejlesztési pénzek is. Reményei szerint az ÚSZT-vel meg tudják újítani intézményrendszert és magát a politikát is. Az Új Széchenyi Terv alapvető célja a magyar gazdaság tartós növekedési pályára állítása, a kkv-k megerősítése, munkahelyek megőrzése és teremtése - fűzte hozzá.

Magyarázatképpen kitért arra, hogy a második akcióterv világosan kijelölte az irányokat, és egyúttal emlékeztetett arra is, hogy az elmúlt időszakban jelentős társadalmi konzultációkat folytattak ebben a kérdésben.

A megújuló fejlesztéspolitika pillérei egy hatékonyan működő intézményrendszer, egy hatékonyabb támogatási rendszert hoznak létre, ami gyökeresen szakít az elmúlt évek gyakorlatával, és egy gyors, illetve egyszerű forráskihelyezést tesz lehetővé - fogalmazott Fellegi Tamás, rámutatva: az Új Széchenyi Tervnek köszönhetően sokkal nagyobb tempóban tudják kihelyezni a forrásokat a gazdaságba. Mint folytatta, korábban széttagolt, stratégia nélküli, "ötletelő volt" ez a rendszer.

A nemzeti fejlesztési miniszter szólt az Új Széchenyi Terv anyagi forrásairól is. Elárulta: a kormányváltás előtt nagyságrendileg 3000 milliárd feletti forrással számoltak, ez a szám azonban az átadás-átvétel idejére 2000 milliárd körülire csökkent. Ugyanakkor hozzátette: extra hazai források bevezetésével ez az összeg némileg emelkedhet.

Fellegi szerint a rendszer fontos elemét alkotja a forrás-koordináció. A részletekről szólva kifejtette, számos ésszerű változtatást hajtottak végre, csökkeni fog a bírálati határidő és a sok papírmunka is. A 40-60 oldalas pályázati ív helyett 8-10 oldalra mérsékelték az adminisztrációs terheket, a korábbi 24 rendelet és jogszabály helyett mindössze egy kormányrendelet fog hatályba lépni. Mindez olcsóbbá és átláthatóvá teszi a folyamatot - jegyezte meg a tárcavezető.

Fejlesztések minden téren

A fejlesztési forrásokat 93 új pályázat formájában indítjuk el, 1100 milliárdos bázissal. Ez mintegy 55-60 százaléka a 2000 milliárdos összforrásnak - folytatta Fellegi Tamás. Nagy hangsúlyt fektetünk az infrastruktúra, a vállalkozások és a zöldgazdaság reformjára, csakúgy, mint a kkv-k, a tudomány innovációs program és az infokommunikációs szektor fejlesztésére. A mikro- és középvállalkozások, valamint a forráshiánnyal küszködő cégek számára pluszforrásokat biztosítunk. A Kombinált Mikrohitel Programtól 6-8000 munkahely megmaradását reméljük - tette hozzá.

A nemzeti fejlesztési miniszter elmondta: az Új Széchenyi Tervnek gondolnia kell a közös nemzeti célok megvalósítására, és figyelemmel kell kísérnie a régiók közötti egyensúlyt. A közlekedési ütemterv részeként a hídépítési és az autóbusz, illetve vasúti pályaudvarok multifunkcionálissá tételének programjára, valamint a korszerű közlekedésbiztonsági rendszerek kiépítésére is fókuszálunk. Különösen fontos a turisztika területének fejlesztése - szögezte le.

Fellegi Tamás beszélt a sportfejlesztésekről is, amelynek része a debreceni Nagyerdei Stadion, és a budapesti Puskás Stadion rekonstrukciója. Az egészségügy korszerűsítésénél az ellátás rendszerének, illetve az egészségturizmusnak a fejlesztését emelte ki.

Beszédének utolsó részében a miniszter ígéretet tett a Moszkva tér és a budai Vár felújítására is. Arról is szólt, a Pécsi Konferencia és Koncertközpont állami üzemeltetésbe kerül, és Budapesten is egy hasonló jellegű zenei központot kívánnak létrehozni.