Elindul az Új Széchenyi Terv

Orbán Viktor miniszterelnök, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter ma mutatja be az Új Széchenyi Tervet (ÚSZT) Budapesten.

Létrehozva: 2011. január 14., 07:54 | Utoljára frissítve: 2011. január 14., 11:46	nyomtat	küld

kapcsolódó

	Orbán: Az ország készen áll a teljes megújulásra! + videó, képek
	Matolcsy: 2014-ig mintegy 300 ezer új munkahely jöhet létre
	Fellegi: 2011 a megújulás éve lesz Magyarországon
	NFM: Még 2000 milliárd forint EU-s forrás használható fel
	Munkahelyteremtés: nagy szerep jut a kkv-knek
	Nemzeti érdek a források hatékony felhasználása
	Több uniós forrás jut majd a kkv-nak
	Ismét a régió vezető gazdasági tényezőjévé válhatunk

A vitairathoz 2010 szeptember közepéig lehetett javaslatot tenni, majd ezt követően széles körű társadalmi konzultációkon mondtak véleményt a társadalmi, szakmai és civil szervezetek.

Az Új Széchenyi Terv jövőképet ad a következő két évtizedre, prioritása a munkahelyteremtés és a magyar kkv-k helyzetbe hozása, amelynek révén 2020-ig mintegy egymillió új munkahely jöhet létre. Ennek érdekében 2011-ben a pályázati források közel 90 százaléka jut direkt vagy indirekt módon a kkv-szektorra.

Az Új Széchenyi Tervhez kapcsolódó uniós források pályáztatási rendjének egyszerűsítéséről a kormány rendeletet fogadott el. Az eddig szakaszonként külön jogszabályban szabályozott pályázati feltételek helyett most egy egységes szabályozás jön létre. A kormány reményei szerint ezzel átláthatóbb lesz a rendszer, könnyebb lesz tájékozódni, és gyorsabb is lesz a pályázás. A legfontosabb újdonság, hogy az eddigi, nagyrészt kétfordulós pályázatok helyett egyfordulósokat írnak majd ki. Emellett egyszerűsödik és rövidül is a bírálati eljárás. A szerződéskötési idő is csökken azzal, hogy egységes általános szerződési feltételek lesznek minden pályázathoz, így a pályázók előre tudják majd, hogy mik a kötelezettségeik.

Az első Orbán-kormány gazdaság- és társadalomfejlesztési programja, az Első Széchenyi Terv 2001. január 15-én indult. Az akkori Gazdasági Minisztérium 55 pályázatot hirdetett meg 100 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra. Másfél év alatt az Első Széchenyi Terv a rendelkezésre álló 200 milliárd forint állami forrással 600 milliárd forintot mozgatott meg a gazdaságban. A 2001 és 2006. közötti évekre kitekintő, középtávú fejlesztési program hat fő programterületet - a vállalkozáserősítés, a turizmus fejlesztés, a lakásprogram, a regionális gazdaságfejlesztés, az energiatakarékosság és az aktív foglalkoztatás - ölelt fel, és mintegy 60 alprogramot tartalmazott. Ezt egészítette ki az állami autópálya-építési program.

A terv azonban gyakorlatilag csak az első Orbán-kormány alatt 2002 májusáig működött, a következő kormány a Medgyessy-kabinet alatt fokozatosan megszűnt. Az Első Széchenyi Terv egyetlen eleme maradt fenn tartósan, a Széchenyi Hitelkártya.

A Széchenyi Kártya indulása óta 860 milliárd forint hitelt nyújtottak a kártya segítségével a kis- és középvállalkozásoknak, 140 ezer vállalkozó kapott eddig Széchenyi Kártyát. Az idén 130 milliárd forint hitelt helyeztek ki a Széchenyi Kártya termékeivel.