Martonyi: 2011 Közép-Európa éve

Európa nem akar beavatkozni egyetlen ország belügyeibe sem, de mindig ott van, ahol a segítségére szükség van, hogy támogassa az alapvető értékeket és elveket - húzta alá Martonyi János külügyminiszter a Hszinhua kínai hírügynökségnek adott interjújában, az egyiptomi történésekről feltett kérdésre adott válaszában.

Létrehozva: 2011. február 5., 17:34 | Utoljára frissítve: 2011. február 5., 17:36	nyomtat	küld

kapcsolódó

	Széles támogatottságú egyiptomi kormány szükséges
	Martonyi: A Duna-stratégia "befogadó szemlélete" az egész elnökségre jellemző
	Hazánk érdekelt a további működőtőke-befektetésekben

A fényképes interjút online kiadásának címoldalán közölte szombaton a Global Times (GT) című kínai napilap.

A minisztert a magyar EU-elnökség kapcsán kérdezte Budapesten Peter Murphy. "Hatalmas feladat, történelmi kihívás, lehetőség és felelősség egyszerre" - húzta alá Martonyi, aki 2011-et "Közép-Európa évének" nevezte, utalva arra, hogy az idén Magyarország, illetve Lengyelország osztozik az elnökség feladatán. A miniszter szerint a siker annak a világos üzenete lesz, hogy: "Közép-Európa érett".

Martonyi az uniós elnökség prioritásai között említette a gazdasági kormányzás megerősítését szolgáló hat jogszabály vitájának lefolytatását, és elsődleges célnak nevezte, hogy ezeket még a magyar elnökség alatt elfogadják.

Magyarország erősen támogatja a nyugat-balkáni országok integrációját az unióba, Horvátországgal az élen - erősítette meg Martonyi, s kijelentette: "jó esélyt" lát arra, hogy a tárgyalások Horvátországgal lezárulnak az idei első félév végéig, s a lengyel elnökség idején már sor kerülhet a dokumentumok aláírására is. A bővítés fontos, mivel a szavahihetőség üzenetét hordozza a világ és elsősorban más jelöltek, illetve pályázó országok számára - idézi a minisztert a kínai hírügynökség tudósítója.

"Az alapvető cél az európai integráció teljessé tétele. Egyelőre még nem tartunk ott, ez még egy befejezetlen ügy" - hangoztatta a magyar miniszter. Hozzátette: "Ha Európát valóban teljessé és szabaddá kívánjuk tenni, a feladatot be kell fejeznünk. A jövőben a Nyugat-Balkán valamennyi országának csatlakoznia kell."

Martonyi Törökország EU-tagságának magyarországi támogatásáról is beszélt. Mint mondta: meggyőződése: szerint jobb Törökországot Európán belül tudni, mintsem azon kívül. Ezen a területen a magyar elnökség szeretne törökökkel egy lépéssel előrébb jutni - tette hozzá.

Az interjú foglalkozik az "Európa legnagyobb etnikai kisebbségét", a romákat érintő közös európai stratégia kérdésével is. "Élnek szegény emberek ebben az országban, akik között elsődlegesen talán ott vannak a romák, de a népességen belül nagy számban találhatók nem romák is, akik ugyancsak segítségre szorulnak" - magyarázta Martonyi. "Ezért gondolom, hogy a roma integráció kérdését szélesebb összefüggésbe kell helyezni, amit mi úgy hívunk, hogy társadalmi befogadás" - fűzte hozzá.

Arra felvetésre, hogy Románia és Bulgária márciusi schengeni csatlakozásával kapcsolatban Franciaország és Németország kifejezte ellenzését, a magyar külügyminiszter azt mondta, bízik abban, hogy Magyarország segítheti egy kompromisszum elérését, s ígéretet tett arra, hogy mindent megtesz azért, hogy a két ország mielőbb bekerüljön a schengeni övezetbe.

A keleti partnerség májusi második csúcstalálkozójával kapcsolatban a magyar diplomácia vezetője azt hangoztatta, hogy a budapesti csúcs lendületet kíván adni az együttműködésnek.

A külügyminiszter kitért arra is, hogy az EU szoros figyelemmel követi az észak-afrikai, különösen az egyiptomi eseményeket. "Az EU-nak igen határozott földközi-tengeri politikája van. (A történések) közvetlen hatással vannak ránk, érintenek bennünket, és miközben nem akarunk beavatkozni egyetlen ország belügyeibe sem, Európa mindig ott van, ahol a segítségére szükség van, hogy támogassa az alapvető értékeket és elveket" - szögezte le Martonyi János külügyminiszter a kínai hírügynökségnek adott interjújában.