Az Országgyűlés elfogadta az új jegybanktörvényt

Új, a kormányfő által jelölt alelnöke lehet a Magyar Nemzeti Banknak (MNB), hétről kilencre nőhet a monetáristanács-tagok száma, és ismét igazgatóság jön létre az MNB-ben, miután a parlament pénteken - 293 igen szavazattal, 4 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett - elfogadta az új jegybanktörvényt.

Létrehozva: 2011. december 30., 12:56 | Utoljára frissítve: 2011. december 30., 17:13	nyomtat	küld

kapcsolódó

	Orbán: Nem szólhat bele senki a magyar jogalkotásba + hang
	A Brüsszel által kifogásolt törvények megfelelnek az európai jogrendnek + videó
	Lázár: Húszéves adósságot törlesztettünk + videó
	Elutasították a Jobbik népszavazási kezdeményezését
	Hozzájárulást állapítható meg, ha új fizetési kötelezettséget rónak az államra
	Törvényjavaslat a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról
	Ismét tizennégy egyházat ismert el a parlament
	Kaszinókban is lehet dohányozni januártól

Korábban az Országgyűlés az Európai Központi Bank (EKB) véleményére hivatkozva több ponton módosította a kormány által benyújtott, január 1-jétől hatályos jogszabályt, amelynek visszavonását levélben kérte Orbán Viktortól az Európai Bizottság elnöke. Rogán Antal, a gazdasági bizottság fideszes elnöke zárszavában azt hangsúlyozta, hogy az EKB véleményét több mint kilencven százalékban figyelembe vették. Így államfői kinevezés helyett továbbra is az Országgyűlés választhatja meg a monetáris tanács tagjait, az MNB elnökén és alelnökein kívül.
   
Fontos változás ugyanakkor, hogy az eddigi kettő helyett legfeljebb három MNB-alelnök lehet, és a jelenlegi gyakorlattal szemben a jegybankelnök helyett a kormányfő tesz javaslatot személyükre az államfőnek. A módosítás a hivatalban lévő vezetők mandátumát nem érinti. Bővülhet a monetáris tanács létszáma is, a jelenleg héttagú testületnek maximum kilenc tagja lehet. A monetáris tanács jogköre is szélesedik, így feladatai közé tartozik majd, hogy a jegybankelnök javaslatára határozzon az alelnökök hatásköréről.
   
A gazdasági bizottság indítványára a törvényjavaslat deklarálja, hogy a kormány nem kísérli meg az MNB és vezetőinek befolyásolását, és az elnök parlament előtti beszámolási kötelezettsége sem okozhat beavatkozást a jegybank döntéshozóinak függetlenségébe.